Önéletrajz alapján dönteni egyre nagyobb kockázat – sok cég azt sem tudja, pontosan kit keres
A munkaerőpiac a felszínen stabilnak tűnik, a háttérben azonban komoly átrendeződés zajlik. A mesterséges intelligencia hatása már a fehérgalléros, tudásalapú munkakörökben is érződik, a cégek óvatosabban vesznek fel új embereket, a hagyományos önéletrajz-alapú kiválasztás pedig egyre kevésbé működik jól.
A KSH adatai szerint nem látszik drámai romlás: kevesebben dolgoznak, mint két éve, és nőtt a tartósan állást keresők aránya. Horváth Tamás munkaerőpiaci és szervezetfejlesztési szakember, a HUN-TER-APP Kft. ügyvezetője szerint a makroadatok elfedik a mélyebb folyamatokat. A változást részben az AI, részben a kedvezőtlenebb gazdasági környezet hozza, a cégek csak a biztosan szükséges pozíciókat töltik be.
Korábban egy végzettség vagy korábbi munkakör erős belépő volt, ma inkább a készségek és az alkalmazkodóképesség számítanak. Sok jó jelölt azért tűnik el a folyamatban, mert a hagyományos kiválasztási eszközök kevéssé mutatják meg a személyes jellemzőket.
A szakember szerint a probléma ott kezdődik, hogy a cégek maguk is nehezen fogalmazzák meg, kit keresnek valójában. Gyakran keveredik, mi nélkülözhetetlen az első naptól, és mi tanulható. Ha túl tágra nyitják a jelentkezési tölcsért, sok nem illeszkedő pályázó érkezik; ha túl szűkre szabják a feltételeket, potenciális jelöltek esnek ki. A jelöltek oldalán pedig egy önéletrajzból alig derül ki, hogyan gondolkodnak, milyen gyorsan tanulnak, milyen közegben bontakoznának ki igazán.
A HUN-TER platform fejlesztésénél a kiindulópont, hogy a cégek pontosabban fogalmazzák meg a munkakör valódi feladatait és a szükséges kompetenciákat, a jelöltek pedig strukturált szakmai profillal mutassák be tapasztalataikat. Az AI feladata nem a döntés átvétele, hanem az összefüggések és a tisztázásra szoruló kérdések láthatóvá tétele.
Az önéletrajz továbbra is fontos, de önmagában kevés: aki kizárólag CV alapján dönt, jelentős kockázatot vállal. A generatív mesterséges intelligencia korában bárki készíthet meggyőző önéletrajzot, ezért egyre fontosabb megkülönböztetni az önbevalláson alapuló állításokat az ellenőrizhető adatoktól.
Az uniós szabályozás szerint a kiválasztásban használt AI-rendszerek magas kockázatú területhez tartoznak. Horváth Tamás szerint egy százalékos illeszkedési mutató önmagában félrevezető lehet: nem jelenti azt, hogy a jelölt ugyanekkora valószínűséggel be is válik. A hiányzó adatot nem szabad automatikusan hiányzó kompetenciaként értelmezni. Az AI akkor használható felelősen, ha indoklást ad, jelzi a bizonytalan pontokat, és meghagyja az emberi mérlegelést – a végső döntést embernek kell meghoznia.
A felkészültség vegyes: a tudatos HR-stratégiával rendelkező nagyvállalatoknál már figyelik a kompetenciákat és a motivációt, a kisebb cégeknél viszont gyakran nincs erre kapacitás, és a vezető az ismert eszközökhöz nyúl. Egy jelölt leblokkolhat egy interjún egy lexikális kérdésnél, miközben gyorsan tanul és jól alkalmazkodik – így a kiválasztási helyzet nem az alkalmasságát méri.
Rejtett tartalékot jelentenek a 40-es, 50-es korosztály tagjai, akiknek sok tapasztalatuk van, de nehezen fordítják le azt a mai munkaerőpiac nyelvére. Hasonlóan nehezen látszanak a pályakezdők, a pályaváltók és a hosszabb kihagyás után visszatérők erősségei.
Az AI az ismétlődő, adminisztratív feladatokban segíthet, a kiválasztás lényegi része azonban emberi folyamat marad. Valódi értékét nem a gyorsabb adminisztráció, hanem a jobb kiválasztási döntések és a munkavállalók beválása, elégedettsége és megtartása mutatja majd meg.
