Friss előrejelzés: veszélyes magasságba emelkedik az európai országok adóssága
A vártnál kedvezőbben alakul az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2026-ban, a növekedést azonban erősen beárnyékolja az energiaválság miatt újraéledő infláció és a romló költségvetési egyensúly – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb makrogazdasági elemzéséből. Bár az export és az ipari termelés magára talált, a közel-keleti konfliktus nyomán elszabaduló nyersanyagárak ismét kamatemelésre kényszerítették a jegybankokat, miközben a tagállamok eladósodottsága tovább nő.
A globális gazdasági környezetet alapjaiban határozza meg, hogy a közel-keleti fegyveres konfliktus kirobbanása után nyolc hónappal is súlyos fennakadások tapasztalhatók a Hormuzi-szoros forgalmában. A megrongálódott infrastruktúra, a megugró szállítási és biztosítási díjak, valamint a szűkös finomítói kapacitások miatt a Brent típusú nyersolaj ára októberben átlépte a hordónkénti 100 dollárt, a gázolaj világpiaci ára pedig éves összevetésben megduplázódott. Hasonlóan feszített a gázpiac is, a holland TTF tőzsdén a jegyzések megawattóránként 95 euró fölé szöktek, ami több mint háromszorosa a február végi szintnek.
Az energiapiaci sokk gyorsan begyűrűzött a fogyasztói árakba, ráadásul a nyári hőhullámok és aszályok a mezőgazdasági termelést is visszavetették, ami a műtrágyaköltségek emelkedésével együtt tovább drágítja az élelmiszereket. Az euróövezetben az infláció a szeptemberi 3,8 százalékról októberben már 4 százalékra ugrott, az energiadrágulás mértéke pedig megközelítette a 21 százalékot. Az Európai Unió egészében az éves pénzromlás üteme 2026-ban 3,3, 2027-ben 3,2, majd 2028-ban 2,3 százalék lehet.
A visszatérő inflációs nyomásra a nagy jegybankok – köztük az amerikai Fed és az Európai Központi Bank – monetáris szigorítással reagáltak. Az EKB júniusban és szeptemberben is 25-25 bázisponttal emelte az irányadó rátát, a piaci szereplők pedig további kamatemelésekre és a betéti kamatláb 2027 közepén várható, 3,4 százalékos tetőzésére számítanak. A kötvénypiacokon a hosszú lejáratú hozamok még meredekebben emelkedtek, a tízéves amerikai állampapírhozam 5,1, az euróövezeti irányadónak számító német Bund hozama pedig 3,4 százalékra nőtt. A befektetők egyre jobban büntetik a gyengébb költségvetési pozíciójú államokat, ami különösen a francia kötvényhozamok megugrásában és a hozamfelárak tágulásában mutatkozott meg.
A kedvezőtlen pénzügyi feltételek ellenére az unió gazdasága az év első három negyedévében a tavasszal vártnál gyorsabban, 1,3 százalékkal bővült. Ezt elsősorban az export erőteljes, 3,2 százalékos felpattanása és a feldolgozóipar élénkülése fűtötte, mivel az európai vállalatok komoly megrendeléseket kaptak a globális mesterségesintelligencia-beruházásokhoz és az elektrifikációhoz szükséges energetikai, hűtési, valamint félvezetőgyártó berendezések szállítására. Az uniós GDP így 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,4 százalékkal, 2028-ban pedig 1,5 százalékkal növekedhet, míg az eurózóna gazdasága idén és jövőre 1,2, 2028-ban 1,3 százalékkal bővülhet.
A magas kamatkörnyezet és a szigorodó banki hitelezés ugyanakkor visszafogja a beruházási kedvet – különösen a stagnáló lakásépítéseket –, a megélhetési költségek emelkedése pedig fékezi a lakossági fogyasztást, amely idén csak 1,3 százalékkal bővül. A munkaerőpiac továbbra is feszes, az uniós munkanélküliségi ráta 6,1-6,2 százalék körül stabilizálódik, és idén több mint 800 ezer új munkahely jön létre. Az összképet ugyanakkor árnyalja a fiatalok körében növekvő munkanélküliség és a kényszerű részmunkaidős foglalkoztatás terjedése, miközben a 3,8 százalékos idei béremelkedés csak visszafogott reálbér-növekedést tesz lehetővé.
Mindezek mellett komoly kihívást jelent a tagállamok költségvetési helyzetének romlása is, amelyet a növekvő védelmi kiadások, a lakossági és vállalati energiakompenzációk, valamint az elszálló kamatterhek okoznak. Az EU összesített GDP-arányos államháztartási hiánya a tavalyi 3,1 százalékról idén 3,6 százalékra, 2028-ra pedig 3,8 százalékra kúszik fel, miközben a GDP-arányos kamatkiadások 2,4 százalékra emelkednek, amire több mint egy évtizede nem volt példa. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kifutásával az uniós finanszírozású beruházások 2027-ben visszaesnek, a GDP-arányos államadósság pedig 2028-ra az EU egészében 85,6 százalékra, az euróövezetben 91,3 százalékra emelkedik.
Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos az adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy Európa gazdasága a vártnál jobban állja a sarat, de a tartós dinamizmushoz elengedhetetlen az államháztartások rendbetétele és a versenyképesség javítása.
