A szülési szabadság és anyasági ellátások világszintű összehasonlítása
A gyermekvállalás tematikája különböző országokban teljesen eltérő megközelítést és támogatást kap. Míg egyes országokban az édesanyák akár két évig is otthon maradhatnak a szülési szabadság alatt, addig más országokban mindössze néhány hétre korlátozódik a támogatás. A Moorepay HR-szolgáltató nemrégiben készült felmérése részletesen bemutatta a szülési szabadságok és anyasági ellátások rendszerét mintegy 200 országban, kiemelve a különböző szabályozások közötti jelentős eltéréseket.
Románia éllovas szerepe a támogatások terén
Románia toronymagasan kiemelkedik a szülési szabadságok világában, hiszen az édesanyák 104 hét, azaz két év fizetett szabadságot kapnak. Ezzel szemben Magyarország mindössze 24 hét szülési szabadságot kínál, ami a középmezőny alsó feléhez tartozik. A vásárlóerőre képzett anyasági ellátások értéke is rendkívül alacsony Magyarországon, mindössze 2,47 millió forintról beszélhetünk, míg Norvégiában ez az összeg közel 29 millió forint, a legnagyobb európai támogatási rendszerrel rendelkező országok között.
Anyasági támogatások részletezése
Magyarországon a szülési szabadság ideje alatt az édesanyák CSED-et kapnak, amely a korábbi jövedelem 100%-át fedezi, amennyiben a szükséges biztosítási idővel rendelkeznek. Ezt követi a GYED, amely 70%-os támogatást nyújt a gyermek kétéves koráig, majd a GYES, amely fix összeggel segíti az édesanyákat egészen a gyermek hároméves koráig. Ehhez képest a román rendszer nemcsak a hosszabb időtartammal, hanem magasabb értékű támogatásokkal is kecsegtet.
A nem fizetett szülési szabadságos országok
Érdemes megemlíteni, hogy léteznek olyan országok is, ahol nem törvényileg garantált a fizetett szülési szabadság. Például Tonga, Pápua Új-Guinea, Dél-Afrika és az Egyesült Államok állampolgárai esetén a szülési ellátások mértéke nagymértékben a munkáltatók döntésén múlik, és a szabályozás minimális. Itt a szülővé válás nemcsak egyéni kérdés, hanem társadalmi probléma is, amely rámutat arra, hogy mennyire eltérően értékelik az anyaságot a különböző országokban.
A következtetések levonása
Az anyasági támogatások terén kialakult különbségek felvetik a kérdést: hogyan gondolkodnak az egyes államok az anyaságról? A szülési ellátás rendszere nem csupán a gazdasági mutatók, hanem a társadalmi értékítéletek tükröződése is. Románia példája rávilágít arra, hogy a hosszabb, anyagilag is támogatóbb szülési szabadság nem csupán a szülők, hanem az egész társadalom érdekeit szolgálja.
Ahhoz, hogy világosan lássuk ezt a kérdést, nem elegendő csupán a számokat néznünk; érdemes figyelembe venni a társadalmi és kulturális hátteret is, amely egy adott ország anyasággal kapcsolatos értékrendjét tükrözi.
Forrás: Pénzcentrum
