Mit tanulhat Magyarország a szlovák és a horvát euróbevezetésből?
A horvát, a szlovák és a magyar jegybank szakértői egy kerekasztal-beszélgetésen értékelték Magyarország euróövezeti csatlakozásának esélyeit. A beszélgetés résztvevői Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke és Reiner Martin, a Szlovák Nemzeti Bank szakértője voltak.
Reiner Martin és Michael Faulend óvatosan fogalmaztak a gyors magyar euróbevezetés esélyeiről, saját példájuk alapján azonban magabiztosan állították, hogy megéri az euróövezet tagjának lenni.
Mennyire felkészült most Magyarország?
A maastrichti kritériumokat számba véve Banai Ádám úgy véli, hogy Magyarország még nem felkészült az euróbevezetésre, hiszen jelenleg csak az inflációs kritérium teljesül. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint az euróbevezetés nemcsak a maastrichti kritériumok teljesítéséről, hanem a gazdaság versenyképességének javításáról is szól. A technikai átállás kapcsán optimista, véleménye szerint ezen feltételek teljesítése munkaigényes, de nem jelent óriási kihívást. Az euróbevezetési cél ambiciózus, de teljesíthető.
Mennyire nagy veszteség az önálló monetáris politika feladása?
Michael Faulend elmondta, hogy fiskális oldalról nem változik a csatlakozó ország mozgástere, az önálló monetáris politika elvesztése pedig a kis, nyitott gazdaságok esetén nem jelent óriási veszteséget. A nyereség ezzel szemben egy tartós hitelességnövekedés, beleszólási jog a közös monetáris politikába, illetve a gazdasági stabilitás. Banai Ádám hozzátette, hogy az euróövezeti csatlakozással felértékelődne a fiskális politika szerepe a sokkokra való reagálásban.
Megszorítást jelent az euróbevezetés?
A szlovák és a horvát jegybankár nem értett egyet azzal a korábbi magyar miniszterelnöki kijelentéssel, amely szerint az euró a megszorítás kódneve. Elmondták, hogy országaik az eurócsatlakozás után is folytatták a gazdasági felzárkózást. Michael Faulend kiegészítette, hogy az euróbevezetési folyamat és az euróövezeti tagság valójában nem megszorításokkal, hanem egy fegyelmezett és tudatos költségvetési politikával jár, a stabilitás pedig hosszabb távon a reálgazdasági szereplők számára is előnyökkel jár.
A bérek kulcskérdést jelentenek a konvergenciában
Michael Faulend hangsúlyozta, hogy az euróbevezetési folyamat egyik legfontosabb tényezője a bérdinamika menedzselése, hiszen ha a bérek a termelékenység növekedési ütemét követik, akkor a görög adósságválság példája nem fog megismétlődni.
Versenyképességi hatások
Reiner Martin elismerte, hogy az ERM II.-tagság és az euróbevezetés a 2008-2009-es pénzügyi válság idején nehezítette a szlovák alkalmazkodást, hosszú távon azonban nem az árfolyam számít, hanem az infrastruktúra, a humán tőke és a termelékenység. A 2009 után eltelt 17 évben nem látszott a negatív versenyképességi hatás. Michael Faulend egyetértett azzal, hogy a versenyképesség nem árfolyamkérdés, hanem a bérpolitika, a költségvetés és a gazdasági fundamentumok következménye. Horvátország menedzselt árfolyamrendszerben működött az euróbevezetés előtt is, így versenyképességi szempontból nem éreztek hátrányt az önálló valuta feladásával.
Pozitívak a horvát tapasztalatok is
Michael Faulend a devizatartalék-kezelés megszűnését, az árfolyam-menedzselés megszűnését, illetve az alacsonyabb finanszírozási környezetet emelte ki az euróbevezetés fő hozadékaként. A 2020-as Covid-válság és a 2022-es energiaválság tapasztalatait felidézve kijelentette, hogy az euró erősen javította Horvátország ellenállóságát a hirtelen kialakuló külső sokkokkal szemben.
Szlovákia 17 év után is örül az eurónak
Reiner Martin hangsúlyozta, hogy Szlovákia 17 év elteltével is örül az eurónak, amely különösen az árstabilitás terén jelentett komoly előnyt. Az alacsonyabb finanszírozási költségeket és a devizatartalék-kezelés megszűnését is előnyként nevezte meg. Az euróövezet segített Szlovákiának alkalmazkodni a külső sokkokhoz, ami megvédte az ország gazdaságát. Azt is elismerte, hogy az euróbevezetés járt néhány kellemetlen meglepetéssel: az előrejelzett FDI-hullám egy része nem valósult meg, ami hosszú ideig befolyásolta a vállalatok versenyképességét.
Tartósan teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat?
Reiner Martin elmondta, hogy a kritériumokat egyszerre tartósan teljesíteni rendkívül nehéz, Magyarországnak pedig szem előtt kell tartania, hogy a mostani euróövezeti és világgazdasági környezet merőben különbözik attól, amikor Szlovákia csatlakozott. A stabilitás euróbevezetés nélkül is az ország érdekét szolgálná – tette hozzá Banai Ádám.
A zárókérdésre, hogy sikerül-e Magyarországnak a kritériumok teljesítése 2030-ra, Reiner Martin röviden csak annyit válaszolt, hogy reméli, Michael Faulend pedig hozzátette, hogy nehéz lesz. Banai Ádám zárásként úgy nyilatkozott, hogy a feladat nem könnyű, de elérhető.
