A NATO 2029-re készülhet fel egy orosz támadásra
A NATO megkezdte a felkészülést egy nagyszabású háborúra, és konkrét céldátumot is megjelölt a lehetséges összecsapásra – számolt be a Politico értesülései alapján a Portfolio. Európában régóta visszatérő fenyegetésként jelenik meg, hogy Oroszország a következő években támadást indíthat a NATO területe ellen. Több hírszerzési jelentés is hasonlóról számolt be, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy pontosan milyen jellegű akcióra kell felkészülni, és az mikor következhet be.
A katonai szövetség a fokozódó veszélyre reagálva konkrét terveket kezdett kidolgozni egy esetleges támadás kezelésére. A tagországokkal tárgyalásokat folytatnak arról, milyen fegyverekre és erőkre lenne szükség, valamint a finanszírozás kérdését is áttekintik. Céldátumként a 2029-es évet jelölték meg: eddigre mind a 32 tagországra nézve kötelező lesz bizonyos képességek felállítása. Az időpont megválasztása nem véletlen, a szövetség megítélése szerint Moszkva eddigre állhat készen a NATO elleni támadásra.
A helyzetet nehezíti, hogy Donald Trump amerikai elnök jelenleg azt mérlegeli, csökkenti az amerikai erők számát Európában. Ez több területen komoly problémákat okozhat, mivel ezzel olyan kritikus képességek hiányozhatnak, mint a felderítés és megfigyelés, a nagy hatótávolságú rakéták vagy az üzemanyagtöltő repülőgépek.
A felkészülés egyik legfontosabb célja annak meghatározása, meddig mennek el a tagállamok a védelem területén, és hogyan lehet a leghatékonyabban beépíteni a modern képességeket, például a mesterséges intelligencia és a robotika terén. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint komoly kihívás vár a szövetségre. „A tehermegosztás, az USA, hogyan lehet az ambíciók szintjét a politikai prioritásokkal ötvözni… ez óriási” – jelentette ki az egyik névtelenséget kérő megszólaló.
A tervet öt lépésre osztották fel, a stratégia a NATO Védelmi Tervezési Folyamat néven fut. Első lépésként a Politikai Iránymutatást dolgozzák ki, amely kijelöli a pontos célkitűzéseket. Pierre Vandier francia admirális szerint az a cél, hogy ez átalakulási folyamatot jelentsen, ne pedig olyan stratégiát, amely csak „a polcon áll”.
Az elképzelés szerint elsőként felmérik, pontosan mire van szükség, és mennyi katonát tudnak biztosítani a tagállamok. Korábban megállapodás született arról, hogy a nagyobb műveletekhez szükséges erőkön túl mintegy 18 tartalék dandárral kell rendelkezniük, egyenként körülbelül 5000 katonával. Ezek elsődleges feladata a szövetséges területen kívüli kisebb válságkezelési missziók végrehajtása lenne. A jövőben ezeket felülvizsgálhatják, valamint a fegyverkezés ütemét is.
A NATO egyik legnagyobb feladata az amerikai képességek hiányának hatékony kezelése. Mivel az Egyesült Államok visszatérően a csapatai kivonását lebegteti, egyre inkább a tagországokra terelődik a felelősség. Mindegyik konkrét feladatot kaphat, ami rugalmasságot biztosít, különösen olyan helyzetben, amikor bizonyos képességekhez egyszerűen nem férnek hozzá.
A tervezethez konkrét regionális felosztás is kapcsolódik. Az elmúlt években a legnagyobb figyelmet egyértelműen Oroszország kapta, így a keleti szárnyra helyeződött a hangsúly. A legutóbbi események alapján egyre inkább a 360 fokos védelmet részesítik előnyben, így déli és északi irányban is erősítenék a védelmet.
A hadviselési stratégia a modern szemléletek alkalmazására épül. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy radikálisan át kell alakítani az eddigi háborús elképzeléseket, különösen a drónok alkalmazása tekintetében. A pilóta nélküli rendszerek minden területen egyre nagyobb figyelmet kapnak, ami a munkaerővel kapcsolatos esetleges problémákat is jelentősen enyhítheti. Fontos szempont, hogy az olcsó és hatásos módszerekre kell törekedni, mivel az oroszok jelentős technológiai fejlődést mutatnak fel, a rendelkezésre álló források pedig korlátozottak. Kiemelt elem, hogy az ukrán példákat és tapasztalatokat konkrétan építsék be a stratégiába, és a technológiai lépések mellett sokrétű együttműködés jöjjön létre a gyártás és a tudásátadás támogatására.
