Oroszország tömegesen gyártja az új generációs drónokat
Oroszország október 19-ről 20-ra virradó éjszaka 165 drónt vetett be Ukrajna ellen, amelyek közül 105 már sugárhajtású változat volt, ami az összes indított eszköz 63,6 százalékát tette ki. Az Ukrán Légierő Nyugati Parancsnoksága 80 Gerán–2 és Gerán–4 típusú drón lelövéséről számolt be Nyugat-Ukrajna felett, miközben országszerte összesen 115 eszközt semlegesítettek, 30 helyszínen pedig becsapódást regisztráltak.
A támadások energetikai létesítményeket, vasútvonalakat és ipari célpontokat értek, a lvivi területen pedig egy energetikai objektumot kétszer is találat ért.
Változó képességek, növekvő sebesség
A Gerán–4 az iráni Sahed–136-ból továbbfejlesztett orosz dróncsalád legújabb változata. A korábbi, dugattyús motorral hajtott Gerán–2 mindössze 150–180 km/h-s sebességgel repül, becsült hatótávolsága pedig 1800–2500 kilométer.
A Gerán–4 ezzel szemben egy kínai gyártmányú Telefly gázturbinás hajtóművet kapott, amellyel az utazósebessége eléri a 300–350 km/h-t, csúcssebessége pedig megközelíti az 500 km/h-t. A megnövelt sebesség ugyanakkor jelentősen csökkenti a hatótávolságot, így a Gerán–4 a hagyományos konfigurációban a becslések szerint csak 450–600 kilométeres körzetben vethető be.
Rekordtávolságú repülések
Október 13-án és 14-én több tucat Gerán–4 indult a megszállt Krímből, majd az odesszai régión és a moldovai határ mentén áthaladva érte el Nyugat-Ukrajnát. Négy drón egészen Lvivig (820 km), míg más példányok Luckig (880 km) is eljutottak 5000–6000 méteres magasságban, 320–380 km/h-s átlagsebességgel.
Október 19-én egy Gerán–4 a beszámolók szerint több mint 1400 kilométert tett meg, mielőtt Lviv felett körözni kezdett, ami legalább 3,7–4,4 órás repülési időt jelent. Szakértők szerint a harci fej eltávolítása – amely az eszköz becsült, 450 kilogrammos maximális felszállótömegének mintegy 11 százalékát teszi ki – elméletileg lehetővé teheti pótüzemanyag szállítását, ám sem az üzemanyag-konfigurációt, sem a felderítő berendezések jelenlétét nem sikerült megerősíteni. Ez a repülés tehát önmagában nem bizonyítja, hogy a Gerán–4 szabványos harci fejjel is képes lenne 1400 kilométeres távolságra csapást mérni.
Célravezetett változat
Külön fejlesztési irányt képvisel a Gerán–4 Seeker változata, amelyet optikai célravezetéssel és fedélzeti számítógéppel szereltek fel. A nappali, éjszakai és infravörös kamerái lehetővé teszik a vizuális célfelismerést és a végfázisú célkövetést, míg a kínai mesh-hálózati modemek akár 300 kilométeres kommunikációs hatótávot biztosítanak.
Az orosz erők ezt a típust már bevetették a harkivi és pavlohradi tehergépjármű-parkolók, valamint a csornomorszki kikötői létesítmények ellen. A hagyományos Gerán–2-höz képest a legfőbb különbség az, hogy a célpont az indítás után is módosítható, így a drón nem kizárólag az előre betáplált koordinátákra tud csapást mérni.
Költségek és gyártási kapacitás
A Gerán–4 jóval költségesebb az elődjénél: míg a Gerán–2 darabára 40 000–50 000 dollár, addig az új változat becsült ára 100 000–200 000 dollár között mozog, miközben egyetlen Telefly hajtómű önmagában 30 000–35 000 dollárba kerül. Egy Poltavában lefoglalt repülésirányító számítógépben kilenc áramköri lapot találtak, és a katalogizált 105 alkatrészből 80 amerikai gyártóktól származott.
Az októberi termelési becslések szerint Oroszország havonta 1200 darab Gerán–4-est és 800 darab Gerán–5-öst állít elő, ami éves szinten 24 000 sugárhajtású drónt jelent. A Gerán–4 esetében ez önmagában 1,44–2,88 milliárd dolláros éves kiadást jelent.
Oroszország az indítóinfrastruktúrát is folyamatosan bővíti: a rosztovi területen október 15-re mindössze hat hét alatt épült fel egy új, 0,9 négyzetkilométeres létesítmény, amely nyolc indítóterülettel és több indítósínnel rendelkezik.
Kombinált bevetési taktika
A legfrissebb támadás mintázata – amelyben a sugárhajtású drónok már a bevetett eszközök kétharmadát tették ki, és egyes példányok október 20-án nappal is folytatták útjukat Nyugat-Ukrajna felé – arra utal, hogy az orosz erők a lassú, nagy hatótávolságú Gerán–2-eseket, a gyorsabb Gerán–4-eseket, valamint az optikai célkiválasztásra képes Seeker változatokat egyidejűleg, kombináltan alkalmazzák.
Ezzel párhuzamosan kísérleti konfigurációk, köztük passzív radarirányítású, R–60-as levegő-levegő rakétával vagy PTM–3-as aknaszóró kazettával felszerelt változatok fejlesztése is zajlik.
