Meglepő tényező dönti el, ki támogatja az euró bevezetését a magyar cégek körében
A hazai vállalkozások mintegy kétharmada támogatja az euró bevezetését, mindössze 5 százalékuk képvisel nagyon elutasító álláspontot – derült ki egy friss vállalati felmérésből, amelyet az UniCredit Bank megbízásából a Scale Research és az Inspira Csoport készített 2026. július 30. és augusztus 27. között.
A kutatás 904, évi 20 millió és 18 milliárd forint közötti nettó árbevételű hazai társas vállalkozást vizsgált telefonos és online megkérdezéssel. A mintában 503 kis- és középvállalat, valamint 401 mikrovállalkozás szerepelt, a válaszadók pedig a cégek tulajdonosai, első számú vezetői vagy pénzügyi vezetői voltak.
Abonyi Zsolt, a Scale Research ügyfélkapcsolati igazgatója szerint már kiindulópontként is magas támogatottsági szint látható, ráadásul a mintegy 18 százaléknyi bizonytalan csoport meggyőzésében is lehetnek tartalékok.
Nem az exportorientáltság a kulcs
Ha arra keressük a választ, mi a legmeghatározóbb tényező abban, hogy egy vállalat támogatja-e az euró bevezetését, meglepő eredményre jutunk. Miközben logikus lenne az exportorientáltságot kulcskérdésnek tartani, valójában az a legfontosabb, hogy egy adott vállalatvezető felkészültnek érzi-e önmagát és a cégét a folyamatra.
A kutatás szerint a magukat tájékozottnak tartó kkv-vezetők 84 százaléka, míg az ezzel ellentétesen nyilatkozóknak csupán 31 százaléka támogatja az euróra való átállást. A mikrovállalkozásoknál hasonlóan jelentős, 40 százalékpontos különbségről beszélhetünk.
A felmérés arra is rákérdezett, kitől várják a hiteles tájékoztatást a vállalatvezetők. A kkv-k esetében legtöbben a kormányt, pénzügyminisztériumot jelölték meg (58 százalék), amit a számlavezető bank (57 százalék) és a könyvelő (53 százalék) követett. A mikrovállalkozásoknál ugyanez a három szereplő, más sorrendben: leginkább a könyvelőben bíznak (58 százalék), ezután várnak tájékoztatást a kormánytól (55 százalék) és a számlavezető banktól (54 százalék).
Szerteágazó aggodalmak
Az euró bevezetésével kapcsolatban a vállalkozások aggodalmai meglehetősen szerteágazók. A leggyakrabban említett félelmek között az erősödő verseny áll, mivel a cégvezetők egy része attól tart, hogy a közös valuta átvételével Magyarország vonzóbb piaccá válna az euróövezeti vállalatok számára.
Szintén fontos szempont a bérek könnyebb összehasonlíthatósága: ha a magyar fizetések közvetlenül összevethetővé válnának a nyugat-európai keresetekkel, az a vállalkozások egy része szerint a munkavállalói bérigényeket is felfelé hajthatná. Többen a termelői láncban való alkupozíció gyengülését jelölték meg aggodalomnak.
Toldi Balázs, az UniCredit Bank Vállalati divíziójának vezetője az autóipar példájával világította meg a helyzetet: az autókereskedők nagy része úgy működik, hogy itt az autóárak nyomottabbak a magas áfa miatt, és mivel a forint folyamatosan gyengült, a reexport ellenértékének forintra váltásakor egy 3-6 hónapos időszak alatt extra 1-2 százalékos nyereségre tettek szert. Nem ez az egyetlen ilyen példa a gazdaságban, amikor valakinek az árfolyam leértékelődéséből származott extra bevétele, és üzleti modellek épültek erre.
Mindeközben a kkv-szektor a saját bőrén is érzi a forinttal járó hátrányokat. A forint árfolyamának ingadozása a kkv-k 44 százalékának okoz nehézséget, az exportálók 53 százaléka szerint egyenesen az árfolyamkockázat a legnagyobb akadály az euróövezetbe irányuló értékesítésben. Többeket zavar a forint gyengülése, mint az erősödése.
Nincs konkrét csatlakozási árfolyam
Amikor a vállalatvezetőket arról kérdezték, milyen csatlakozási árfolyamot látnának szívesen, 57 százalékuk nem adott meg konkrét értéket. Azon kkv-vezetők, akik erre mégis vállalkoztak, 360 forint körül jelölték meg az ideális medián árfolyamot.
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint az, hogy egy olyan szám jött ki, ami közel volt a felmérés idejének spot árfolyamához, valamint hogy ilyen sokan nem jelöltek meg számot, szintén jelzi, hogy a legnagyobb kérdés nem is maga a konkrét árfolyam lesz, hanem az, hogy megszűnjön a bizonytalanság.
A hazai vállalati szféra egyébként már most is jelentős mértékben euroizálódott. A kkv-k majdnem kétharmada végez euróban tranzakciókat, ebből harmaduk rendszeresen, és 61 százalékuknál merül fel valamennyi költség euróban. Az ezzel járó kockázat kezelése viszont még gyerekcipőben jár: a külföldre értékesítő vagy devizakötelezettséggel rendelkező kkv-k közül csupán 15 százalék köt rendszeresen fedezeti ügyletet.
Mindez arra utal, hogy a magyar vállalkozások euróval kapcsolatos felkészültségében még jelentős tartalékok vannak. Ezek kiaknázása nemcsak a közös valuta elfogadottságát erősítené, hanem addig is segíthetne a forinttal járó kockázatok kezelésében.
