Forrnak az indulatok Európában: a lakhatási válság több nagyvárost is utcára vitt
Európa több nagyvárosában utcai tiltakozások és helyenként zavargások alakultak ki a lakhatási válság miatt. Spanyolországban és Portugáliában a megfizethető albérletek eltűnése már nem csupán szociális, hanem politikai kérdéssé is vált, a vitában pedig kiemelt szerepet kap a rövid távú lakáskiadás és a túlturizmus.
A tiltakozások hátterében nem mindenhol áll a turizmus. Franciaországban és Olaszországban inkább a megélhetési költségek, az oktatás és a közszolgáltatások állapota, Belgiumban a megszorítások, Albániában pedig korrupciós és kormányellenes ügyek váltottak ki megmozdulásokat. Barcelona, Lisszabon, Porto és Madrid esetében ugyanakkor a rövid távú lakáskiadás, a túlturizmus és az ingatlanbefektetések szerepe megkerülhetetlen része a lakhatási vitának.
A helyiek számára a probléma konkrét mindennapi tapasztalatként jelenik meg: egyre drágább az albérlet, egyre több lakás kerül ki a hosszú távú bérleti piacról, a belvárosi szolgáltatások a turistákhoz igazodnak, miközben a helyi bérek nem tartanak lépést az árakkal.
Barcelonában csaptak össze a tüntetők
Az októberi események közül Barcelona kapta a legnagyobb figyelmet. Október 5-én a lakhatási válság miatt tartott demonstráció után összecsapások alakultak ki a város központjában. A rendőrségi mérleg szerint 13 embert vettek őrizetbe, 30 katalán rendőr könnyebben megsérült, a zavargók 28 barikádot emeltek és 22 tüzet okoztak. A demonstráció eredetileg a lakbérek, a kilakoltatások és az ingatlanspekuláció ellen szerveződött, Barcelona esetében azonban ezek a témák szorosan összekapcsolódnak a tömegturizmus és a rövid távú lakáskiadás kérdésével.
A városvezetés korábban bejelentette: 2028 novemberére kivezetné a turistalakásokat, vagyis nem újítaná meg a jelenleg működő, több mint tízezer turisztikai célú lakáskiadási engedélyt. Az önkormányzat indoklása szerint a cél az, hogy a lakások minél nagyobb része ismét lakhatási, ne turisztikai célokat szolgáljon. Ez önmagában nem oldja meg a lakhatási válságot, mert a háttérben a kevés megfizethető bérlakás, a befektetői ingatlanvásárlás, a népességnövekedés és a bérekhez képest gyorsan emelkedő lakásárak is szerepet játszanak.
Madridban egy kilakoltatás indította el a tiltakozási hullámot
A spanyol lakhatási tiltakozások másik fontos központja Madrid lett, ahol a Puerta del Sol téren tartós tiltakozótábor alakult ki, miután egy 87 éves nő kilakoltatása országos felháborodást váltott ki. A tiltakozók fő követelései a bérlővédelem, a kilakoltatások korlátozása, a lakbérek fékezése és a megfizethető lakhatás bővítése körül forognak. A tábor a spanyol lakhatási mozgalom országos fókuszpontjává vált, és mintát adott más városok tiltakozásainak is.
Miért került célkeresztbe az Airbnb?
A rövid távú lakáskiadás azért vált a tiltakozások egyik fő célpontjává, mert a turistavárosokban közvetlen versenyt teremt a helyi lakhatással: egy belvárosi lakás tulajdonosa sok esetben magasabb bevételt érhet el turistakiadással, mint hosszú távú bérbeadással. Ha ez tömegesen történik, csökkenhet a helyiek számára elérhető bérlakások száma, és felfelé nyomhatja az árakat.
Összességében Európában nem klasszikus turistaellenes hullámról van szó, hanem lakhatási és megélhetési válságról, amely a nagy turisztikai központokban a turizmuson keresztül válik láthatóvá. A pontosabb kép az, hogy több országban a megélhetési válság váltott ki utcai tiltakozásokat, a dél-európai turistavárosokban pedig a lakhatási válság egyik leglátványosabb tényezője a rövid távú lakáskiadás és a túlturizmus lett.
