Megszólalt a MOHOSZ új vezetősége: ez vár a magyar horgászokra
Több mint félmillió magyar horgász érdekeit képviseli a Magyar Országos Horgász Szövetség, amelynek működésében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek. A szervezet a halőrzés fejlesztése mellett egyre nagyobb figyelmet fordítana a vízmegtartásra, miközben a kommunikáció és az utánpótlás területén is előrelépésre készül. A következő időszak feladatairól Puskás Norbert elnök és Urbányi Béla főigazgató beszélt a 2026-os PontyShow-n.
Puskás Norbert szerint komoly munka áll a horgásztársadalom jelenlegi helyzete mögött, ezért a kialakított stabil alapokat meg kell őrizni. Fontos változást jelentett, hogy 2019 óta az állami horgászjegyekből származó bevételek közvetlenül a MOHOSZ-hoz érkeznek, így ezeket teljes egészében a horgászatra fordíthatják. Korábban a befizetések az Agrárminisztériumhoz kerültek, amely rendelkezett a felhasználásukról. A halőrzést szolgáló fejlesztések is 2019-től vettek lendületet, ugyanakkor a halőrök munkájának megbecsülésére nagyobb figyelmet kell fordítani.
A halőrökről szólva az elnök hangsúlyozta, hogy a horgászoknak nem ellenségként kell tekinteniük rájuk, munkájuk a szabályosan horgászók érdekeit szolgálja, elsősorban az illegális tevékenységekkel szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vízparti infrastruktúra önmagában nem elegendő, ha nincs megfelelő mennyiségű víz, ezért a vízmegtartás és a vízgazdálkodás kiemelt feladattá vált. A szövetség 500 millió forintos keretösszeggel hirdetett vízmegtartási pályázatot, amelyre 600 millió forintnyi igény érkezett. Több helyen rossz állapotban vannak a zsilipek, egyesületi kezelésű tavak pedig komoly vízhiánnyal küzdenek.
Puskás Norbert szerint a több mint 540 ezer fős horgásztársadalomnak éreznie kell, hogy közös célokért dolgozik. Ennek része a szervezet belső működésének felülvizsgálata: az alapszabály több jogász közreműködésével van vizsgálat alatt, a bizottságok munkáját is át szeretnék tekinteni. Az elnökségi döntések során sok esetben az elnökségi tagok javaslatai vezetnek megfelelő megoldáshoz. Olyan működést szeretnénk kialakítani, amelyben érvényesül a demokrácia, de a vélemények sokasága nem akadályozza a döntéshozatalt – fogalmazott.
Az utánpótlás szintén fontos feladat: a fiatalok önkéntes munkához való hozzáállása megváltozott, ezért az 50–60 éves önkéntesek sok esetben nem találnak maguk után új segítőket. A professzionális munkatársak foglalkoztatása és megbecsülése így egyre fontosabbá válik. A kommunikáció fejlesztése is napirenden van: a horgászoknak jobban meg kell ismerniük az egyesületek és a területi szövetségek feladatait, valamint azt, hogy problémáikkal hová fordulhatnak. Ha a területi szervezet nem elérhető, a MOHOSZ-nak kell biztosítania a kapcsolatfelvételt. Az online jegyértékesítési rendszer használata jelenleg alacsony, amit részben a korábbi kommunikáció hiánya magyaráz.
Urbányi Béla főigazgató arról beszélt, hogy a szövetség 17 drón beszerzését tervezi, amelyeket teljes egészében a halak védelmére használnának. A halőrzés fejlesztése korábban is fontos terület volt: éjjellátó eszközöket szereztek be, és a horgászellenőrök létszámát is növelték. A kommunikációban jelentős változtatásokra van szükség, mert a horgászokat folyamatosan és közérthetően kell tájékoztatni a döntésekről, intézkedésekről. A MOHOSZ célja, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki a horgászokkal, és az online felületeken egyszerűen érthető tartalmakkal segítse tájékozódásukat.
A főigazgató kitért arra is, hogy a szövetségnek 2030-ban lejárnak a vizek kezelésére vonatkozó szerződései, ezért az újrapályázás előtt be kell mutatniuk, hogy megfelelően gazdálkodnak a kezelésükben lévő vizekkel. A nyári hőség és aszály következményeként a halak stresszesebbé váltak, több tóban csökkent az oxigén mennyisége. A MOHOSZ központja nem irányíthatja közvetlenül a tagszervezeteket és az egyesületeket, de javaslatokkal segítheti őket, és ezt a nyári időszakban is megtették, a javaslatok több helyen értő fogadtatásra találtak. A szövetségnek a mindenkori kormánnyal is együtt kell működnie a felmerülő problémák közös megoldása érdekében.
Az utánpótlás-nevelés azért is meghatározó, mert a MOHOSZ-nak mintegy 100 ezer fiatal horgásza van. A környezettudatos és felelős horgászat szemléletét már fiatal korban érdemes kialakítani, ezért a tájékoztatás mellett az edukációt is erősítenék. A szervezeti működésben a munkaerőhiány is gondot jelent: a horgászegyesületeknél komoly szakemberhiány tapasztalható, ennek kezelésére képzéseket indítottak, amelyek között közép-, emelt és normál szintű oktatás is szerepel. A szervezet fejlődéséhez nemcsak az eszközök és az infrastruktúra fejlesztése, hanem a megfelelően felkészült munkatársak és a horgászokkal kialakított folyamatos kapcsolat is elengedhetetlen – fogalmazott Urbányi Béla.
