Automatikus beléptetéssel ösztönöznék a nyugdíjcélú megtakarítást Csehországban
A cseh nyugdíjreform részeként az automatikus beléptetés rendszerének bevezetését javasolja Benjamin Činčila parlamenti képviselő. A módosító indítvány értelmében a munkavállalók alapértelmezettként bekerülnének a harmadik pilléres nyugdíj-megtakarítási rendszerbe, ugyanakkor szabadon dönthetnének úgy is, hogy kilépnek abból.
A kiegészítő nyugdíj-megtakarításokról szóló törvény parlamenti vitájában a KDU-ČSL párt alelnöke hangsúlyozta, hogy az automatikus beléptetés ötletét az ellenzéki pártok, a Kereskedelmi Kamara, valamint a Munkaadók és Vállalkozók Szövetségeinek Konföderációja is támogatja. Činčila azzal érvelt a javaslat mellett, hogy az emberek hajlamosak halogatni a nyugdíjcélú öngondoskodást, és gyakran csak negyvenéves koruk körül kezdenek el félretenni.
Az automatikus beléptetés nem jelent kényszert, csupán az alapértelmezett helyzetet változtatja meg: aki nem szeretne élni a lehetőséggel, egyszerűen visszautasíthatja azt, aki viszont nem tesz semmit, annak automatikusan elindul a megtakarítása. A politikus az Egyesült Királyságot hozta fel sikeres példaként, ahol a rendszer bevezetésének köszönhetően 45 százalékról 85 százalékra ugrott a nyugdíjcélra takarékoskodó munkavállalók aránya.
Az Európai Bizottság gyűjtése szerint kötelező tőkefedezeti nyugdíjpillér az Európai Unió nyolc országában létezik: Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Hollandiában, Romániában, Finnországban és Svédországban. Ezek az államok jóval magasabb részvételi arányt és nyugdíjvagyont tudnak elérni, mint ahol csak az automatikus beléptetést alkalmazzák, vagy még azt sem, és teljesen önkéntes a nyugdíj-előtakarékosság.
Az automatikus beléptetés gyakorlata jelenleg négy helyen, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Írországban létezik, és szintén hozzájárul a magasabb részvételi arányokhoz. Azok az országok, ahol sem kötelező megtakarítási pillér, sem automatikus beléptetés nincs, általában igen alacsony részvételi aránnyal küzdenek, hiszen csak az önkéntes szervezésű egyéni vagy foglalkoztatói megtakarításokra tudnak építkezni. Belgiumban ugyanakkor az önkéntes foglalkoztatói nyugdíjprogramokban is kiemelkedően magas, 60 százalék körüli a részvétel.
A cseh javaslat értelmében az automatikus beléptetést kizárólag olyan munkahelyeken alkalmaznák, ahol a munkáltató már egyébként is fizet nyugdíjpénztári hozzájárulást, az érintett dolgozó viszont még nem rendelkezik ilyen megtakarítással. A munkavállalók előzetesen tájékoztatást kapnának a folyamatról, és 60 nap állna rendelkezésükre, hogy jelezzék, ha nem kívánnak részt venni a programban. A képviselő kiemelte, hogy a lépés nem járna jelentős adminisztrációs teherrel a vállalatok számára. Az indítvány szerint az új rendszert 2029 januárjában vezetnék be, így a munkáltatóknak elegendő idejük maradna felkészülni a változásokra. A csomag vitája jelenleg is zajlik.
A magyar Pénztárszövetség a közelmúltban szintén az automatikus beléptetés mellett érvelt. Mohr Lajos, az Erste Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi példák világosan mutatják, merre lenne érdemes elindulni a megtakarítások ösztönzésében. Az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Írországban az automatikus beléptetési rendszerek, illetve a munkáltatói szerepvállalás kimagasló lefedettséget eredményeztek. Magyarországon ezzel szemben a 3-4 millió adófizető munkavállaló alig negyede pénztártag, és közülük is csak a tagság fele tesz félre aktívan.
