Nem ért véget a megélhetési válság Magyarországon

by Pal
0 comments
Nem ért véget a megélhetési válság Magyarországon

Nem enyhült a megélhetési válság Magyarországon

A háztartások élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadásainak aránya 2010-ben még 23 százalék alatt volt, tizenöt évvel később viszont már csaknem 30 százalékot tett ki. Másfél évtized alatt közel 7 százalékponttal nőtt az élelmiszerek súlya a fogyasztási szerkezetben, ebből 5 százalékpont az elmúlt hat évre esik. Ezzel a magyar családok kiadásaiban az élelmiszer vált a legmeghatározóbb tétellé. A folyamat különösen a 2022–2023-as inflációs sokk idején gyorsult fel, amikor az élelmiszerárak emelkedése európai összehasonlításban is extrém mértékű volt.

A rezsicsökkentés tompítja a problémát

Miközben az élelmiszer egyre nagyobb részt követel magának, a lakásfenntartás és a háztartási energia kiadási súlya látványosan csökkent. Amíg 2010-ben a teljes fogyasztási kiadások több mint 25 százalékát tette ki a lakhatás, addig tavaly már csak 16,4 százalékát. A támogatott energiaárak érdemi védőhálót jelentettek a családoknak: az OECD szerint a rendszer hozzájárult a rezsihátralékok mérséklődéséhez, illetve azok arányának csökkenéséhez, akik nem tudják megfelelően fűteni az otthonukat.

Szétszakadt társadalom

A háztartások közötti fogyasztási különbséget legjobban az mutatja, hogy az alsó és a felső jövedelmi ötöd között mekkora a távolság. Amíg 2010-ben a legfelső ötödben élők 3-szor annyit költöttek egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók, addig 2025-ben már 4-szeresre nőtt a különbség. A legszegényebb háztartások kiadásainak közel 38 százalékát teszik ki az élelmiszerek, a legmagasabb jövedelműeknél ugyanez az arány mindössze 25,5 százalék. A legalsó ötöd fogyasztási kiadásainak mindössze 3,3 százaléka jutott kultúrára és szórakozásra, a legfelső ötödben viszont 8,1 százalék volt ez az arány.

Versenyképtelen élelmiszeripar és szűkülő kiskereskedelem

A hazai élelmiszeripar munkatermelékenységi mutatója és energiahatékonysága régiós viszonylatban alacsonynak számít. Egy magyarországi vállalat körülbelül kétszer annyi energiát használ fel ugyanannyi hozzáadott érték előállításához, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban. A kiskereskedelmet különadók, árszabályozási intézkedések és gyakran változó szabályok nehezítették. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű üzletek száma 2019-ben még 38 ezer felett volt, tavaly év végére viszont 31 ezer alá csökkent, ami hat év alatt közel 20 százalékos visszaesést jelent.

Mi következik ebből?

A háztartások jövedelmük extrém magas arányát fordítják alapvető szükségleteik kielégítésére, a rezsicsökkentés pedig tompítja és elfedi a problémát. A 2027-es költségvetés több eleme segíthet: az alacsony jövedelműek szja-csökkentése és a családi pótlék emelése támogathatja a fogyasztás növekedését és az egészségesebb szerkezet kialakulását. A tartós javuláshoz ugyanakkor a gazdaság szerkezetének átfogó változtatására és a verseny erősítésére van szükség.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora