Kiszivárgott: rettegnek Európa vezetői attól, amire Donald Trump most készül – Már a legrosszabb forgatókönyvet vizsgálják
Komolyan félnek az európai vezetők attól, hogy mi fog történni Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping elnökök csúcstalálkozóján: a kontinens politikusai attól tartanak, hogy Trump olyan alkut köt Kínában, amely rendkívül kedvezőtlen lesz Európára nézve – jelentette az Axios.
Az Axios hírportál által megszólaltatott nyugati diplomaták szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha Trump eltér az előre egyeztetett tárgyalási menetrendtől, és Ukrajna vagy Tajvan kapcsán olyan, rögtönzött kijelentéseket tesz, melyek jelentősen eltérnek a Nyugat konszenzusos álláspontjától. Úgy látják: ezek a megszólalások alááshatják a nyugati országok kohézióját, és akár azt a látszatot is kelthetik, mintha Washington Moszkvát és Pekinget támogatná.
Egy névtelenséget kérő európai diplomata úgy fogalmazott, hogy a tapasztalatok alapján minden alkalom rossz hírt jelent Ukrajna és Európa számára, amikor Trump Putyinnal egyeztet, ezért a szövetségesek most minden lehetséges forgatókönyvre felkészültek.
A csúcstalálkozó eredetileg meghirdetett célja a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások megkezdése volt, és pénteken még az amerikai tisztviselők – a kínai félhez hasonlóan – határozottan állították, hogy az ukrajnai háború nem szerepel a napirenden. Ennek ellenére Trump a Fülöp-szigetekre indulása előtt bejelentette, hogy Irán mellett Ukrajna is terítékre kerül a megbeszélésen, amelyet egyenesen a „kedvenc témájának” nevezett.
A találkozó lehetséges kockázatairól már a múlt héten is zárt ajtók mögött egyeztettek az európai vezetők Dublinban. A résztvevők közül Friedrich Merz német kancellár vetette fel a legaktívabban az amerikai elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos esetleges megnyilvánulásai miatti aggályokat, és hasonló félelmeknek adtak hangot az ukrán tisztviselők is.
Bár az amerikai diplomaták igyekeztek kisebbíteni a csúcstalálkozó jelentőségét, és mérsékelni az érdemi eredményekkel kapcsolatos várakozásokat, ez nem nyugtatta meg az európai partnereket. Washington szövetségesei attól tartanak, hogy a találkozó azt a benyomást keltheti, mintha a három nagyhatalom vezetője érdekszférákra osztaná fel a világot. Több diplomata is „Jalta 2.0” néven hivatkozott erre a forgatókönyvre, párhuzamot vonva az 1945-ös konferenciával, amely meghatározta Európa második világháború utáni sorsát.
