Történelmi léptékű járvány tombol: minden eddiginél gyorsabban terjed a halálos kór
Hat hónappal a kitörése után még mindig nem sikerült megfékezni az ebolajárványt a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, ahol rekordszinten nő a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. A vírus ritka Bundibugyo-törzse által okozott járvány már most a világ második legsúlyosabb ebolakitörésének számít, a védekezést pedig a forráshiány, a szervezetlenség és a katasztrofális közbiztonság is súlyosan hátráltatja.
A kormányzati adatok szerint a járvány május 15-i kihirdetése óta több mint 11 ezer ember fertőződött meg, és több mint 5500-an vesztették életüket. A betegség minden eddiginél gyorsabban terjed, ami komoly aggodalmat kelt a közegészségügyi tisztviselők körében. A fertőzések és a halálesetek száma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a 2014 és 2016 közötti nyugat-afrikai járvány első hat hónapjában.
Az volt a történelem eddigi legsúlyosabb ebolajárványa, amelyben az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 28 600-an fertőződtek meg, és 11 ezernél is többen haltak meg, főként Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A közép-afrikai országban ez már a tizenhetedik ebolajárvány, de ilyen mértékű pusztításra még nem volt példa. A mostani kitörés messze felülmúlja az ország eddigi legsúlyosabb, 2018 és 2020 között pusztító járványát is, amely 3481 regisztrált esettel és 2299 halálos áldozattal ért véget.
Az ENSZ vezető tisztviselői szerint a járvány megfékezésének egyik legnagyobb akadálya a rossz közbiztonság. A kívülállókkal szemben bizalmatlan helyi közösségekben rendszeresek a támadások az egészségügyi dolgozók, a járművek és a járványügyi megfigyelőcsoportok ellen. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a létfontosságú felszerelések és készletek továbbra sem jutnak el az eredeti gócpontnak számító Ituri tartományon kívüli fertőzési gócokba.
A helyszíni védekezést belső munkaügyi viták és pénzügyi fennakadások is nehezítik. Az egészségügyi dolgozók a rossz munkakörülmények és az elmaradt bérek miatt sztrájkba léptek. Hivatalos források szerint egyesek már augusztus óta nem kaptak fizetést, bár a kongói kormány már dolgozik a helyzet rendezésén. Noha a nemzetközi közösség eddig mintegy 2,9 milliárd dollárt ajánlott fel a védekezésre, az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint ennek az összegnek eddig kevesebb mint a felét folyósították.
