AI-alapú profil segít feltárni a rejtett kompetenciákat

by Pal
0 comments
AI-alapú profil segít feltárni a rejtett kompetenciákat

Önéletrajz helyett AI-alapú digitális profil segíthet a rejtett kompetenciák feltárásában

A végzettségek és korábbi munkahelyek felsorolására épülő önéletrajzok információértéke öt-tíz éven belül elavulhat, helyüket a kompetenciákat, szakmai célokat és személyes igényeket bemutató digitális profilok vehetik át – mondta Horváth Tamás, a Hun-Ter App ügyvezetője a Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián. A szakember szerint eltűnőben van az az életpályamodell, amelyben valaki belép egy szakmába, és ugyanonnan vonul nyugdíjba, ezért változik az is, milyen információk alapján érdemes megítélni egy jelöltet.

A hagyományos önéletrajzok problémája nem pusztán az elavulás: a gyengén összeállított dokumentum pontatlan állásajánlatokhoz és rossz párosításokhoz is vezethet. Különösen a kutatók és műszaki szakemberek körében fordulhat elő, hogy a magas szintű szaktudás nem párosul erős önbemutatási készséggel. Horváth Tamás szerint ezen digitális eszközökkel lehet javítani, de nem azzal, ha valaki több tucat kompetenciát sorol fel magáról: a profilnak a valóban fontos készségek mellett a szakmai érdeklődést, a célokat és a munkakörnyezettel kapcsolatos elvárásokat is láthatóvá kell tennie.

A munkahelyi illeszkedés a szakember szerint túlmutat azon, hogy valaki alkalmas-e egy adott feladatra. A belépő generációk számára a munkahely élményt és olyan közeget is jelent, amelyben jól szeretnék érezni magukat, ezért a személyiség, a vezetőkkel szembeni elvárások és a szervezeti környezet összhangjára is figyelni kell. A digitális profil ezt az összetettebb képet is megmutathatja, miközben frissíthető, személyes weboldalként megjeleníthető, vagy QR-kódos névjegykártyához kapcsolható.

A részletesebb önismeret nem kizárólag az álláskeresést szolgálja

Szakmai elakadás, motivációvesztés vagy kiégés esetén nem biztos, hogy az egyetlen kizárólagos válasz egy új állás – hangsúlyozta Horváth Tamás. Előrelépést jelenthet egy képzés, egy szakmai közösség, ösztöndíj, pályázat vagy konferencia is. A bemutatott megközelítésben a platform előbb feltárja az egyén szükségleteit, majd ezekhez konkrét, személyre szabott lehetőségeket rendel, ahelyett, hogy hosszú, általános listák böngészésére kényszerítené.

A munkáltatói oldalon az igények pontos meghatározása okozhat nehézséget. Horváth Tamás a fülbesúgós játékhoz hasonlította azt a folyamatot, amelyben a vezető eredeti elképzelése több közvetítőn keresztül álláshirdetéssé alakul. Az információ közben torzulhat, sőt az is előfordulhat, hogy a vállalat nem azt a munkakört nevezi meg, amelyre valójában szüksége lenne, ezért a sikeres kiválasztáshoz nemcsak a jelölteket, hanem a szervezeti szükségleteket is alaposabban fel kell térképezni.

A mesterséges intelligencia szerepét az előadó elsősorban a mélyebb tartalmi kapcsolatok felismerésében látja, így olyan jelöltek és lehetőségek is összekapcsolhatók, amelyek a felszíni egyezések alapján nem találnának egymásra. Ehhez magyarázható ajánlások kellenek: egy illeszkedési százalék önmagában nem elegendő, annak indokait is meg kell mutatni. Az AI feladata az információgyűjtés, az elemzés és a javaslattétel, a folyamat ellenőrzése és a döntés viszont az embernél marad – fogalmazott Horváth Tamás.

Juniorok az AI korában

Szükség lesz-e junior munkavállalókra 2027-ben, ha a belépő szintű feladatokat egyre inkább átveszi a mesterséges intelligencia? Erről vitázott Nagy-Józsa Dorka, a Y2Y CEO-ja és Pécsi Judit, az UNION Biztosító HR igazgatója, a vita kedvéért ellentétes álláspontokat képviselve.

Nagy-Józsa Dorka szerint az egyéni hatékonyság javulása önmagában nem jelent szervezeti hatékonyságnövekedést, a vezetők pedig nem feltétlenül érdekeltek csapatuk csökkentésében, ezért az AI-val megtakarított munkaidő nem automatikusan jelenik meg vállalati eredményként. Álláspontja szerint a technológia nemcsak a juniorfeladatokat, hanem a szenior szakértői munka egy részét is kiválthatja, így a jövőbeli utánpótlásigényt is újra kell gondolni. Arra is rámutatott, hogy a pályakezdők már most AI-jal oldhatják meg a rutinfeladatokat, akár vállalati jóváhagyás nélkül, felvételük ezért önmagában nem garantálja a hagyományos gyakorlatszerzést és a szakmai ösztön kialakulását.

Pécsi Judit nem a régi juniorfeladatok, hanem a juniorok szükségessége mellett érvelt. Mint mondta, az AI nem egy szakma, az AI egy munkakörnyezet. Szerinte a technológia mellett is meg kell tanítani a szakmát, különösen az összefüggések értelmezését és a kivételek felismerését. A tanulási utak újratervezését azért tartotta fontosnak, mert éppen az adatgyűjtés, az elemzés és a riportkészítés automatizálódik: azok a tevékenységek, amelyeken korábban a szakmai ítélőképesség fejlődött. A fiatalok magabiztos AI-használatát ezért szakmai és szervezeti keretekkel kell támogatni.

A beszélgetésben szó esett még a junior álláshirdetések számának csökkenéséről, a szenior utánpótlás biztosításáról és a nem engedélyezett, úgynevezett árnyék-AI használatáról is.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora