Kiválthatja-e a mesterséges intelligencia a vezérigazgatókat?

by Pal
0 comments
Kiválthatja-e a mesterséges intelligencia a vezérigazgatókat?

Lecserélheti-e a vezérigazgatókat a mesterséges intelligencia?

Zsuffa Ákos, a LEARNI alapító-ügyvezetője és a Felnőttképzők Szövetségének elnöke egy szatirikus videóval indította előadását egy online szakmai konferencián. A képzeletbeli cég vezetősége profitmaximalizálásra állít be egy mesterséges intelligenciát, amely a számítások után a legdrágább dolgozó, a vezérigazgató leváltását javasolja. Zsuffa szerint a poén mögött valós kérdés áll: ha az AI-t egyetlen célra optimalizálják, a szervezet emberi oldala könnyen puszta költségsorrá válik.

Németh Gergely, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. alapító vezetője szerint az automatizálás hatékonyságnövekedést hoz, de a lényeg, hogy újraírja a munkafolyamatokat, a koordinációt és a döntéshozatalt. Korábbi kutatásuk szerint a vezetők napi több száz döntési helyzetet élnek meg, de valójában csak három-négy volt valódi döntés, a többi automatizmusokon alapult, vagyis algoritmizálható.

Zsuffa több felmérést idézett. A McKinsey 2025-ös kutatása szerint a cégek 88 százaléka használ AI-t, de csak kevesen skálázzák az egész szervezetben. Az ügynökökkel a vállalatok 62 százaléka kísérletezik, 23 százalék már skálázza is őket, de egyetlen üzleti funkcióban sem többen 10 százaléknál. A Gartner szerint 2026 végére a vállalati alkalmazások 40 százalékában lesz feladatspecifikus ügynök, szemben az egy évvel korábbi 5 százalék alatti aránnyal. A McKinsey saját, januári állapota szerint mintegy 40 ezer munkatárs mellett 25 ezer személyre szabott AI-ügynök dolgozik, és az év végére nagyjából annyi ügynök lesz, mint ember.

Németh szerint a szervezetek többsége nem azt kérdezi, mit tud az AI, hanem azt, mi az, ami már bizonyítottan, üzembiztosan működik. Öt szintet írt le arról, hogyan használják ma az AI-t a szervezetekben: a kérdezz-felelek használat, az egyszeri feladatmegoldás, a testre szabott „skill”, az ügynök és a többügynökös rendszer, illetve a több ügynökből összeálló „szintetikus munkatárs”. A legtöbben szerinte még az első szintnél tartanak.

A magyar kkv-król szólva Németh kiemelte, hogy bár az AI-t mindenkinek be kell vezetni, náluk gyakran hiányoznak az alapok: a folyamatok, a hatáskörök és a munkakörök sincsenek jól definiálva. Aki a régi folyamatokat automatizálja, annak az eredménye lassú lesz és nem hatékony. Zsuffa ezt kiegészítette azzal, hogy aki nem ismeri pontosan a munkaköri leírásait, adatbázisait és folyamatait, az nehezen fog bármilyen új fejlesztésbe belevágni. Németh megfigyelése szerint a jól működő szervezetek ugyanannyi emberrel inkább több feladatot látnak el, a munka természete pedig az ügynökök felügyeletére tolódik át. Az ellenőrzés kiemelten fontos, az AI gyártott már több száz oldalas, hallucinált tartalmú jelentéseket.

A World Economic Forum előrejelzése szerint 2030-ig 170 millió új munkahely jön létre és 92 millió szűnik meg. Németh szerint fontos, hogy ez idő alatt a kompetenciák átalakulnak. Zsuffa az OECD-adatokra hivatkozott: a magyar felnőttek szövegértése átlag alatt van, 248 pont a 260-as átlaggal szemben. Egy Microsoft–Carnegie Mellon-kutatás szerint minél jobban bízik valaki az AI-ban, annál kevesebb kritikai erőfeszítést tesz. A szakmai alapkompetenciák tehát az ellenőrzéshez is kellenek.

A junior pozíciókról Zsuffa azt a kérdést tette fel, honnan lesznek a szeniorok, ha a belépő szintű feladatokat kiváltják. Ügyvédi irodáknál azt hallotta, hogy az ottani partnerek maguk sem vennék fel magukat pályakezdőként. Szerinte a kérdést állami beavatkozás nélkül aligha lehet kezelni.

Németh a szervezeti hálózatelemzés hagyományára támaszkodva azt mondta, hogy a szervezeti ábra és a valódi működés régen sem egyezett, az AI-ügynökök megjelenésével pedig tovább távolodnak egymástól. Újra kell osztani a döntési jogköröket, át kell gondolni a feladatok sorrendjét, a szerepeket és az elszámoltathatóságot. Arra a kérdésre, ki felel az ügynökök „fel- és levezetéséért”, a HR vagy az IT, Németh szerint egyik sem önmagában: a felelősséget a folyamatfelelőshöz és a munkakör emberi betöltőjéhez kötné, az IT-nak az adatbiztonságot kell biztosítania, a HR feladata pedig a használati kultúra és a képzés. Ahol az embernek kell döntenie, ott ne tolja át a felelősséget az AI-ra.

Zsuffa zárásként hat teendőt összegzett: fel kell térképezni a valódi hálózatot, a munkafolyamatot kell újratervezni, előre rögzíteni kell, ki dönt, ki felel és hol kötelező az ember, meg kell oldani a junior utánpótlást, mérni kell az emberek, ügynökök és csapatok helyes arányát, és el kell végezni a munkakörök, adatok és folyamatok felmérését.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora