Nem csak a fizetés számít: komoly szemléletváltás kell a munkahelyeken

by Pal
0 comments
Nem csak a fizetés számít: komoly szemléletváltás kell a munkahelyeken

Nem a fizetésen múlik minden: komoly szemléletváltásra van szükség a munkahelyeken

A munkavállalói kiégés megelőzése nem kizárólag a HR feladata, hanem a vállalatok versenyképességét is alapvetően befolyásoló kérdés. A megfelelő munkahelyi környezet, a közösséghez tartozás élménye, a motiváció és akár egy hosszabb karrierszünet lehetősége is hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók hosszú távon megőrizzék mentális jóllétüket – hangzott el a HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyen a szakértők azt járták körül, milyen eszközökkel előzhető meg a kiégés.

Mitől lesz valaki valóban motivált?

A „Motiválás és a közösség a kiégés ellen vagy tartós szünet az újraindításhoz? – Mi a legjobb út?” című panelbeszélgetés egyik fontos kérdése volt, mitől válik valaki valóban motivált munkavállalóvá. Korábián Tamás, a MEDDI Hungary igazgatója szerint probléma lehet, ha valaki kizárólag a munkájától várja a motivációt és a sikerélményeket. A munkahelyen ugyanis nem minden nap jár együtt a fejlődéssel vagy az eredményességgel, ezért fontos, hogy a dolgozóknak a munkán kívül is legyen olyan tevékenységük, amelyben örömüket lelik és fejlődni tudnak. Ezek a hobbik és munkahelyen kívüli sikerek a munkavégzésre is pozitív hatással lehetnek. A munkavállalókat ugyanakkor szerinte nem lehet kívülről motiválni, hiszen a motiváció egy belső folyamat. A vállalatok feladata inkább az, hogy beszélgessenek a munkatársakkal, megismerjék az egyéni igényeiket, és feltárják, kit mi ösztönöz a leginkább.

A közösséghez tartozás is a munkahelyi jóllét alapja

András Klára, az Egis Gyógyszergyár humánerőforrás és kommunikációs igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a motivált munkavállaló nem feltétlenül az, aki folyamatosan maximális fordulatszámon dolgozik, akár hétvégén is. Ez a működés ugyanis hosszabb távon könnyen kiégéshez vezethet. Sokkal inkább az tekinthető motiváltnak, aki tisztában van a szervezetben betöltött szerepével, megfelelő felelősségi és döntési körrel rendelkezik, valamint támogató munkahelyi környezetben dolgozhat. A fejlődési lehetőség szintén fontos ösztönző, ugyanakkor az egyéni különbségeket is figyelembe kell venni. Horváth Irma, a Kahoot! L&D-vezetője szerint a munkavállalóknak nagyon fontos a közösségbe tartozás, a hovatartozás élménye. Egy csapat akkor tud igazán összetartó közösséggé válni, ha a tagjainak nem kell megjátszaniuk magukat, részt vehetnek a döntésekben, és büszkék lehetnek arra, hogy az adott szervezethez tartoznak.

A sabbatical nem a kiégés kezelésére, hanem a megelőzésre szolgál

A panelbeszélgetés központi témája volt a hosszabb karrierszünet, vagyis a sabbatical lehetősége is. Ottó Judit sabbatical manager, karrierszünet-szakértő és az OYU alapítója hangsúlyozta, hogy a sabbatical tudatosan megtervezett és előkészített szünet, amelynek célja többek közt a regenerálódás. Ez különbözik attól a karrierszünettől, amikor valaki két munkahely között álláskereséssel tölti az időt. Kiemelte azt is, hogy a már kiégett munkavállaló számára önmagában nem jelent megoldást egy hosszabb szünet, ezért a sabbatical elsősorban megelőző eszközként működhet. Egy jól időzített és megtervezett karrierszünet nemcsak a vezetőt, hanem a vállalkozást is új pályára állíthatja, hosszú távon pedig az egészségmegőrzésben is szerepe lehet.

András Klára elmondta, hogy az Egisnél több esetben is jóváhagytak hosszabb, akár fél-egy éves fizetés nélküli szabadságot. Ezek mögött jellemzően valamilyen komolyabb élethelyzet állt, amely miatt a munkavállalónak szüksége volt a hosszabb távollétre. A visszatérést követően a dolgozók beilleszkedését is segítik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében járnak el. Erre azért is szükség van, mert egy ilyen hosszú időszak alatt a vállalatnál jelentős változások történhetnek. Az Egisnél tehát a hosszabb szünet lehetősége már része a vállalati kultúrának, még ha nem is kifejezetten sabbaticalként hivatkoznak rá.

A munkavállalói jóllét a vállalat versenyképességét is befolyásolja

A szakértők kiemelték azt is, hogy a mentális jóllét kérdése nem szűkíthető le a HR-osztály feladataira. András Klára szerint a munkavállalók jólléte nem pusztán HR-kérdés, hanem versenyképességi kérdés is. Korábián Tamás egyetértett ezzel a megközelítéssel, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi erőforrás nem kezelhető egyszerűen termelési tényezőként. A stressz, a kiégés és az ezekből következő munkavállalói kiesések a vállalatok eredményességére és profitjára is hatással vannak. A HR-nek és a vállalatvezetésnek közös felelőssége, hogy egészséges és biztonságos munkahelyi környezetet teremtsen, ahol a dolgozók mernek segítséget kérni – emelte ki. A résztvevők a személyes interakciók és az egyéni beszélgetések jelentőségét emelték ki, valamint azt, hogy a tartós szünet lehetőségét érdemes beépíteni a vállalati kultúrába, emellett pedig a motivációra, a közösségépítésre és mindenekelőtt a megelőzésre is szükség van.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora