Ömlik be a kínai kacsa a magyar piacra, itt az ideje felvenni a kesztyűt
Márton nap környékén a liba és a kacsa kerül a magyar gasztronómia középpontjába. A hagyományos fogások mögött egy komoly tradíciókkal bíró ágazat áll, amelynek számos kihívással kell szembenéznie. A hazai víziszárnyas-ágazat legfőbb nehézségeiről, illetve a magasabb feldolgozottság és az exportpiacok bővítésének kitörési lehetőségeiről Szabó Ákost, a Tranzit Csoport vezérigazgatóját, a Magyar Lúdszövetség elnökét kérdezték az Alapvetés podcastban.
A magyar víziszárnyas-ágazat jövőjét egyszerre alakítják a termelési költségek, az állatbetegségek, a szigorodó szabályozási környezet és a nemzetközi piaci folyamatok. A kacsa- és libatartás eltérő jövedelmezőségi viszonyai, az exportpiacoktól való függés, valamint a kínai termelők jelentette verseny egyaránt meghatározzák a hazai szereplők mozgásterét.
A beszélgetés arra is kereste a választ, hogy a feldolgozás fejlesztése és az új külpiaci lehetőségek kiaknázása nyithat-e új irányokat az ágazat előtt, és mi kellene ahhoz, hogy több magyar keresse a liba- és a kacsahúst a boltokban.
