Hárít az EU – Honnan lesz pénze a gazdáknak 2028 után?

by Pal
0 comments
Hárít az EU – Honnan lesz pénze a gazdáknak 2028 után?

Hárít az EU – Honnan lesz így pénze a gazdáknak 2028 után?

Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban hangosan zajlanak a viták az EU következő hétéves költségvetéséről, miközben az uniós agrárminiszterek lényegében megegyezésre jutottak a Közös Agrárpolitika általuk elképzelt 2028 utáni kereteiről, és elindul a KAP-tervezés. A nagy kérdés, hogy ha uniós szinten nem teszik meg, akkor odahaza zsebbe nyúlnak-e a tagállamok, és ha igen, milyen célok érdekében bővítik az agrárforrásokat.

Az agrárminiszterek lényegében megszűnik az EU Közös Agrárpolitikájának pénzügyi, tervezési és végrehajtási önállósága – fogalmazható meg a szakmai megállapodásuk lényege. Társjogalkotóként az Európai Parlament még biztosan több tartalmi elem megváltoztatását el fogja érni, de a tartalmi struktúra lényegében készen van, éppen csak a pénzügyi fedezete bizonytalan még.

A KAP költségvetése az eredetileg felajánlott, kifejezetten alacsony szintű 300 milliárd eurónál kevesebb már nem nagyon tud lenni, nagyobbra pedig alig van esély. Az agrárforrások bővítésének lehetősége a tagállamokra hárul, amelyek lényegében három eszköz közül választhatnak: a kötelezően tartalékba helyezendő uniós forrásaik egy részét agrárcélokra fordítják, vidéki térségeik fejlesztését a meglévő uniós forrásaikból legalább részben a KAP különböző intézkedésein keresztül valósítják meg, vagy magas szintű társfinanszírozást adnak az uniós források mellé a nemzeti költségvetésükből.

Ha már uniós szinten nem képes megvédeni az érdekeit az európai agrárszektor, most azt a feladatot kapta, hogy tagállamonként külön-külön, mindenkinek a maga fővárosában kell meggyőzően érvelni, miért érdemes minél inkább megőrizni a fenti eszközök bármelyikével az eddigi agrárkiadások szintjét, és miért jó befektetés az uniós pénzeket minél nagyobb arányban a Közös Agrárpolitika eszközrendszerén keresztül felhasználni. Önmagában a jövedelembiztonság vagy versenyképesség hagyományos hívó szava nem biztos, hogy elegendő érvrendszert ad majd ehhez.

Azt kell látni, hogy ahol nem növeli az adott tagállami kormány a saját nemzeti KAP-költségvetést, ott lényegében a sok kötelezően finanszírozandó terület miatt mindenre jut majd egy kis pénz, de a jövedelembiztonság nyújtása tekintetében tovább gyengülő, átütő erejű programok működtetését lehetővé nem tevő következő hét évre kell felkészülni.

Az agrárszakma idehaza is minden bizonnyal számos olyan megfinanszírozandó feladatot fel tud sorakoztatni, amelyet kulcsfontosságúnak tart a maga jövője szempontjából, és viszont szeretne látni majd pályázati felhívás formájában 2028 után. Most viszont más helyzetben vagyunk, mint a korábbi KAP-ciklusokban, és sokat tanulhatunk az eddigi programok működéséből. Egyik oldalon nagyon felértékelődött, hogy társadalmilag-politikailag is értelmezhető módon kell bemutatni a szükségleteinket és a KAP-ra fordított forrásokból származó társadalmi-gazdasági hasznokat, másik oldalon pedig fókuszálni kell az erőforrásokat.

A két szempontnak a legnagyobb közös halmaza a klímaalkalmazkodás lehet, mint keretrendszer. Ennek kényszere, sikertelenségének következménye ugyanis ma már minden magyar honpolgár számára átélhető, tehát társadalmilag értelmezhető és elfogadható cél, hiányának következménye elmagyarázható és számszerűsíthető, ami a politikai elfogadhatóságát is növelheti az ebbe való befektetésnek. Ha pedig valaki keresi a hagyományos agrártámogatási célok megvalósításának hagyományos eszközeit, nyugodtan mondhatjuk, hogy enélkül ma már nincs jövedelembiztonság, nincs versenyképesség.

A mindenképpen jelentkező, csak a hazai döntésektől függő mértékű pénzügyi korlátok miatt kell azt mondani, hogy 2028 után összpontosítanunk kell az erőforrásokat: ami a KAP klímaalkalmazkodást elősegítő keretrendszerébe nem fér bele, az hátrébb kerül a sorban vagy meg sem jelenik. Ez az eddigi pályázati konstrukciók, célzott kedvezményezetti körök kényszerű elhagyását jelentheti. Így is rengeteg olyan fontos és kötelezően támogatandó célterület van a KAP-ban, amire forrást kell majd allokálni – a termeléshez kötött támogatásoktól az együttműködések ösztönzéséig.

Hazai döntésekkel biztosított plusz KAP-forrás híján ugyanakkor nagyon nehéz lenne látható léptékű vagy nagyobb átütő erővel rendelkező agrár klímaalkalmazkodási program megvalósítása. Ami egyébként önmagában csak egy féllábú eszköz – a másik felét a gazdálkodói hozzáállás adja.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora