45 milliárd eurós EU-hitelt akadályoz Magyarország Ukrajnának

by Pal
0 comments
45 milliárd eurós EU-hitelt akadályoz Magyarország Ukrajnának

Feszült vita Brüsszelben: 45 milliárd eurós hitellel segítené az EU Ukrajnát, de Magyarország az egyik kerékkötő

Az Európai Bizottság egy 45 milliárd eurós közös hitelfelvételre tesz javaslatot az uniós költségvetés terhére, hogy ebből támogassa a háború kezdete óta a legnehezebb telére készülő Ukrajnát. Több közép- és kelet-európai ország – köztük Magyarország – ugyanakkor jelezte, hogy nem kíván részt venni benne, ami komoly feszültséget vetít előre a közelgő költségvetési tárgyalásokon.

Ukrajna a jövő évben várhatóan 70 milliárd eurós finanszírozási hiánnyal néz szembe, a brüsszeli testület ennek a kétharmadát tervezi átvállalni, a fennmaradó rész előteremtésére pedig a többi nyugati szövetségest kéri fel. A szerdán a tagállamok elé kerülő javaslat ugyanazt a mechanizmust alkalmazná, mint amelyet a tavalyi, 90 milliárd eurós hitel esetében már igénybe vettek. Bár az akkori összeget eredetileg az idei és a jövő évi ukrán szükségletek fedezésére szánták, az orosz támadások miatt Kijev pénzügyi igényei jelentősen megnőttek.

A tavalyi hitel kamatköltségeinek viselése alól Magyarország, Szlovákia és Csehország felmentést kapott. Az újabb, 45 milliárd eurós konstrukció elfogadásához ismét egyhangú döntésre van szükség, csakhogy a három említett tagállam – ezúttal Bulgáriával kiegészülve – már előre jelezte, hogy a jövőben nem kíván részt venni Ukrajna finanszírozásában.

A négy ország ellenállására válaszul Friedrich Merz német kancellár múlt héten belengette, hogy megvétózza az EU 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetését, ha nem veszi ki a részét minden egyes tagállam Kijev támogatásából. Németország az uniós büdzsé legnagyobb nettó befizetője és Ukrajna legfőbb európai támogatója, míg a kimaradást kérő négy állam kivétel nélkül nettó haszonélvezője a közös kasszának. A német fenyegetés összekapcsolta az ukrán segélycsomag és a hétéves uniós költségvetés ügyét, abban a reményben, hogy ezáltal rákényszeríthetik az uniós forrásoktól függő kormányokat a vétó feladására, hiszen választaniuk kell Kijev megsegítése és a saját támogatásaik elvesztése között.

A brüsszeli és berlini döntéshozók azért is sürgetik a tartós megoldást, mert a jövőben még nehezebbé válhat a források biztosítása a Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban esedékes választások miatt. Ráadásul az áprilisi francia elnökválasztási verseny felméréseit vezető Marine Le Pen már kijelentette, hogy megválasztása esetén leállítja Ukrajna támogatását. Az uniós vezetők a november 26–27-i brüsszeli csúcstalálkozón vitatják meg az összekapcsolt javaslatokat, és a tervek szerint még az év vége előtt döntést hoznak róluk. A nyomásgyakorlás ugyanakkor visszafelé is elsülhet, ha az érintett kormányok zsarolásként értékelik a lépést.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök az Európai Tanács elnökének, António Costának címzett levelében máris leszögezte, hogy Ukrajna jövőbeli finanszírozása nem szabható a következő uniós költségvetés elfogadásának előfeltételéül. A módszerrel kapcsolatban még az Ukrajnát egyébként támogató tagállamok részéről is felmerültek kételyek: Micheál Martin ír kormányfő a múlt heti EU-csúcson úgy fogalmazott, hogy bár megérti a jelentős terheket vállaló országok érveit, aggasztónak tartja a két ügy összekapcsolását.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora