Javaslatcsomaggal álltak elő a digitális cégek, az AI-oktatás fejlesztése is szerepel benne
Hat területen javasol beavatkozást a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a mesterséges intelligencia elterjesztése érdekében az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége. A szervezet szakpolitikai javaslatcsomagjában a legsürgetőbb feladatnak a hazai oktatási rendszer felkészítését és a munkaerő digitális készségfejlesztését nevezte.
A szövetség javaslatai a munkavállalók képzésére, a vállalkozások adat- és infrastruktúra-hozzáférésére, a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok támogatására, továbbá a kulcságazatok és az állami szektor technológiai fejlesztésére terjednek ki.
Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke rámutatott arra, hogy a hazai kkv-k mindössze 10,4 százaléka használja a mesterséges intelligenciát, ami jelentősen elmarad a 20 százalékos európai uniós átlagtól. A gazdasági lemaradás elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a dolgozók a saját szakterületükön biztonságosan és hatékonyan tudják alkalmazni az új megoldásokat.
A munkaerőpiaci igények időközben átalakultak. Bár az informatikai szakemberek hazai aránya 4,6 százalék, továbbra is elmarad az uniós 5 százalékos átlagtól, a gazdaságnak már elsősorban nem hagyományos programozókra, hanem több szakterületet átlátó adattudományi, kiberbiztonsági és AI-szakértőkre van szüksége. A szövetség célkitűzése szerint 2034-re a 16 és 74 év közötti magyar lakosság legalább 80 százalékának kell rendelkeznie alapvető digitális készségekkel. Érdemi beavatkozás, valamint az együttműködési képesség és a kritikus gondolkodás fejlesztése nélkül a technológia terjedése tovább mélyítheti a meglévő digitális szakadékot.
Az IVSZ szerint az első és leggyorsabban megvalósítandó lépés az oktatás felkészítése, különös tekintettel arra, hogy egy kormányhatározat 2026. december 31-i határidővel már előírja ennek bevezetését. Évente mintegy százezer fiatal fejezi be iskolai tanulmányait, akiknek megfelelő technikai és etikai iránymutatást kell kapniuk a pedagógusoktól a felelős eszközhasználathoz. Ehhez a szakmai szervezetek bevonásával készült óravázlatokra, adatvédelmi példákra és egyértelmű iskolai felhasználási szabályokra van szükség.
Az aktív munkavállalók képzését a szervezet 2027-től munkáltatói adókedvezménnyel ösztönözné, amelyet a digitális képzések és fejlesztések igazolt költségei után lehetne igénybe venni. A támogatást egyszerű feltételekhez kötnék, hogy a kkv-k számára is könnyen elérhető legyen. A programoknak a konkrét munkakörökhöz, az adattudatossághoz és a kiberbiztonsághoz kell igazodniuk, kiemelten segítve az alacsonyabb digitális kompetenciával rendelkező dolgozók felzárkóztatását.
Hosszabb távon, a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklusban az IVSZ egy munkahelyváltáskor is hordozható, többéves egyéni tanulási számla és egy egységes európai platform bevezetését javasolja. Ez a rendszer folyamatosan frissülő, személyre szabott, gyakorlatias tananyagokon és mentoráláson keresztül oktatná a technológia biztonságos használatát. A megszerzett tudást a munkáltatók által elismert tanúsítványok igazolnák, a programot pedig munkaidő-kedvezmény és karrierépítési lehetőségek egészítenék ki.
Az IVSZ az alábbi területeken tart szükségesnek beavatkozást a versenyképesség megőrzésének érdekében: készítsük fel a magyar munkaerőt az AI-korszakra; tegyük elérhetővé a vállalkozások számára az AI használatához szükséges adatokat és infrastruktúrát; váljon az AI a magyar kkv-k mindennapi eszközévé; segítsük növekedési pályára a magyar startupokat; gyorsítsuk fel az AI alkalmazását a gazdaság kulcságazataiban; legyen az állam az innovatív AI-megoldások első felhasználói között.
