Új korszak küszöbén: most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

by Pal
0 comments
Új korszak küszöbén: most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A következő évtizedek technológiai versenye nem azon dől el, ki képes létrehozni és birtokolni azokat a kulcsfontosságú megoldásokat, amelyek nélkül mások sem tudnak majd működni. A jövőben az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja ezeket a technológiákat – legyen szó egy új, nagyobb kapacitású akkumulátorról, egy könnyebb és erősebb anyagról, egy korábban kezelhetetlen betegségekre választ adó gyógyszerről vagy diagnosztikai eljárásról, robotikai rendszerről, védelmi technológiáról, új gyártási folyamatról vagy űripari fejlesztésről.

Ezek a megoldások nem egyik napról a másikra születnek meg: mély kutatásra, komplex szakértelemre, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épülnek. Ezt a területet nevezik deep technek. A deep tech nem pusztán új termékeket vagy szolgáltatásokat hoz létre, hanem egész iparágak erőviszonyait alakíthatja át, és olyan tudást, gyártási kapacitást, szellemi tulajdont épít, amelyet nehéz utólag lemásolni vagy kiváltani.

A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos vagy mérnöki felismerés piacképes vállalattá, majd exportképes ipari teljesítménnyé, összekötve a tudományos és az üzleti világot. A tanácskozáson kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyben, mely területeken van valódi tudásunk és mozgásterünk, hol függünk másoktól, és hogyan léphetünk túl a felhasználói vagy összeszerelőüzemi szerepen.

Szó lesz arról is, hogyan születnek valójában az áttörések: milyen kutatási környezet, infrastruktúra, finanszírozás és intézményi együttműködés szükséges ahhoz, hogy egy ígéretes eredmény ne vesszen el a publikációk vagy prototípusok tengerében, hanem hasznosítható tudássá, vállalattá és ipari képességgé váljon. Kutatók, egyetemi és vállalati kutatás-fejlesztési vezetők, alapítók, befektetők, bankok, döntéshozók és nemzetközi technológiai szereplők beszélnek a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, a biotech- és medtech-megoldásokról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari, védelmi és dual-use fejlesztésekről. Konkrét esettanulmányokon keresztül mutatják be, hol körvonalazódnak a következő nagy technológiai lehetőségek, és milyen szerepet vállalhat bennük Magyarország és a régió.

Kapu Tibor: miért ne lehetnénk gyógyszergyártó nagyhatalom a világűrben?

Magyarország számára az űrbeli gyógyszergyártás és a sugárzásmérés is kitörési pontot jelenthet, ehhez azonban tudatos stratégia és a vállalatokat nemzetközi piacra segítő szervezet szükséges – erről is beszélt Kapu Tibor kutatóűrhajós, a HUNOR Magyar Űrhajós Program vezetője a konferencián. A küldetés tapasztalatait bemutatva hangsúlyozta: a magyar kutatásoknak nemcsak tudományos, hanem ipari hasznuk is lehet.

Nem a pénz hiányzik? Itt akad el a magyar találmányok útja az üzleti sikerig

A magyar tehetségekben és a hazai megtakarításokban is megvan a lehetőség, mégis kevés innovatív vállalkozás jut el a tőkepiacig. Arról, hogy hol szakad meg a kapcsolat a kutatási eredmények és az üzleti hasznosítás között, és mit változtat ezen a mesterséges intelligencia, Hild Imre, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és dr. Vida György, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi főosztályának és villamossági osztályának vezetője beszélgetett a „Ki csinál a tudományból üzletet?” című kerekasztalon. A beszélgetést Hörömpöli-Tóth Levente, a Portfolio Csoport újságírója moderálta.

Zseniális kutatók, kevés üzleti siker: mi hiányzik a magyar deep tech áttöréshez?

Magyarországon nem a tudás hiányzik ahhoz, hogy nemzetközileg is sikeres technológiai vállalatok szülessenek, hanem a kutatási eredmények üzleti hasznosítása, a megfelelő finanszírozás és a vállalkozói szemlélet szorul erősítésre. Ebben egyetértett Balogh Péter, a STRT Holding alapító-vezérigazgatója, angyalbefektető és Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a „Hol van Magyarország a deep tech térképén?” című kerekasztal-beszélgetésen. A Baranyi Márton, a Portfolio Csoport projektvezetője által moderált panelen az európai tőkepiac problémái és az egyetemek felelőssége is terítékre került.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora