Nem a pénz hiányzik – itt akad el a magyar találmányok útja az üzleti sikerig

by Pal
0 comments
Nem a pénz hiányzik – itt akad el a magyar találmányok útja az üzleti sikerig

Nem a pénz hiányzik? Itt akad el a magyar találmányok útja az üzleti sikerig

A magyar tehetségekben és a hazai megtakarításokban is megvan a lehetőség, mégis kevés innovatív vállalkozás jut el a tőkepiacig. Arról, hogy hol szakad meg a kapcsolat a kutatási eredmények és az üzleti hasznosítás között, és mit változtat ezen a mesterséges intelligencia, Hild Imre, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és dr. Vida György, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi főosztályának és villamossági osztályának vezetője beszélgetett egy kerekasztalon.

A magyar innovációnak azokra a képességekre érdemes építenie, amelyekben már most erős: a kibertechnológiára, a mesterséges intelligenciára és a műszaki felsőoktatásban régóta jelen lévő algoritmikus gondolkodásra – mondta Hild Imre. Szerinte ezek alkalmazási lehetőségeit kell összekapcsolni azokkal a gazdasági és társadalmi igényekkel, amelyek megoldása élhetőbbé és sikeresebbé teheti az országot.

Vida György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadalmi bejelentések száma csak egyetlen szelete az innovációs teljesítménynek. Megítélése szerint Magyarország a térségben nem teljesít rosszul ezen a területen, az egyetemek pedig kifejezetten fontos mozgatórugói a hazai szabadalmi aktivitásnak.

Gyurcsik Attila szerint a magyar nehézségeket az európai környezet problémáitól sem lehet elválasztani. Úgy fogalmazott: az Európai Unió „félkész projekt”, amelyben az innovációs ökoszisztémák és a tőkepiacok továbbra is széttagoltak. A tudás, a szolgáltatások és a tőke mozgását akadályok nehezítik, miközben az egyes tagállamok külön-külön próbálnak versenyezni az Egyesült Államokkal és Kínával.

Magyarországon befektetőként elsősorban azt a vállalatépítési szakaszt hiányolja, amely az ígéretes ötlettől a tőkepiacon is finanszírozható vállalatig vezet. Az általa vezetett alapkezelő már érettebb cégekbe fektet, ehhez azonban megfelelő bevétellel, pénztermelő képességgel és kellő fejlettséggel rendelkező vállalkozásokra van szükség. Nem feltétlenül a finanszírozási forrás hiányzik, hanem túl kevés vállalat jut el abba az állapotba, amelyben a tőkepiac már be tudna kapcsolódni a növekedésébe.

Hild Imre a szabályozási és intézményi keretek helyett elsősorban a vállalkozókra helyezné a hangsúlyt. Szerinte tehetségből nincs hiány, a hazai környezet viszont nem minden esetben képes megfelelő lehetőséget biztosítani a kibontakozáshoz. Emiatt természetes, hogy egyes vállalkozók nagyobb innovációs központok felé indulnak. Ezt nem feltétlenül megakadályozni kell: olyan kapcsolatokat és lehetőségeket érdemes teremteni, amelyek miatt később is megéri Magyarországhoz kötődniük.

A mesterséges intelligencia a szabadalmaztatásban is érezhető változást okoz, Vida György szerint azonban a hatása kétélű. A generatív eszközök olyan feltalálókat is bejelentésre ösztönözhetnek, akik korábban nem mertek volna belevágni az eljárásba. Az így elkészült dokumentumok minősége viszont gyakran nem elegendő ahhoz, hogy később megfelelő oltalom szülessen. Vida 58 százalékos éves növekedésről számolt be a magyar szabadalmi bejelentéseknél, és jelezte: más hivatalok is érzékelik az AI ösztönző hatását.

A hazai ökoszisztéma előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy több startup szülessen. Ezt a tehetségek nemzetközi láthatóságának erősítése és a megfelelő piacokra való eljuttatása követheti. Hild szerint nem elég értéket teremteni, azt meg is kell mutatni. A tehetségeknek pedig nemcsak lehetőségekre van szükségük: azt is érezniük kell, hogy értékelik, nem pedig kihasználják őket.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora