Kiaknázatlan CERN-lehetőségek várnak a magyar vállalatokra
A magyar vállalatok előtt a jelenleginél több beszállítói lehetőség nyílhatna a CERN-nél – hangsúlyozta Bajkó Márta, a CERN Work Package Leadere a Portfolio Deep Tech 2026 konferencián. Az előadásból az is kiderült, milyen mérnöki munkát igényel a részecskegyorsítók fejlesztése, és miért nem helyettesíti minden területen a szakembereket a mesterséges intelligencia.
Magyarország CERN-tagsága nemcsak kutatási és képzési lehetőséget jelent, hanem piacot is a hazai vállalkozások számára – állapította meg Bajkó Márta. A berendezések megépítéséhez szükséges beszerzéseknél a tagállamok vállalataira támaszkodnak, miközben figyelemmel kísérik, hogyan hasznosulnak az országok befizetései a beszállítói megrendelésekben.
Az előadásban ismertetett 2025-ös adatok szerint Magyarország éves hozzájárulása közel 9 millió svájci frank, a CERN költségvetésének kevesebb mint egy százaléka volt. A magyar beszállítói jelenlét ugyanakkor kifejezetten erősíthető; ehhez azonban meg kell találni a közös érdekeket és a megfelelő piaci szereplőket.
Tízéves munka a gyorsító megújításáért
Bajkó az elmúlt évtizedben az LHC nagyobb luminozitását, vagyis több ütközést és több mérési adatot célzó fejlesztéshez kapcsolódó rendszerek összeállításán és tesztelésén dolgozott. Hangsúlyozta: egy jól működő mágnes önmagában nem elég, azt is igazolni kell, hogy a teljes rendszer megfelelően működik, mielőtt a meglévő gyorsítót átalakítják.
A szupravezető mágnesek fejlesztése azért is különösen fontos, mert az elméleti szimulációtól az anyagismereten át a gyártásig számos szakterületet összeköt. A nagyobb mágneses tér a gyorsítók teljesítményének növelésében is kulcsszerepet játszik.
Az AI nem elég
A mesterséges intelligencia a szimulációkban, az optimalizálásban és a mérésekben jelentős segítséget adhat. A precíziós berendezések tényleges legyártását azonban Bajkó szerint a következő években nem veszi át a szakemberektől.
A fejlesztések másik nélkülözhetetlen feltétele a nemzetközi együttműködés. Egy bemutatott, nagyjából 35 fős csapatában mintegy 12 nemzetiség képviseltette magát. A csapatmunka az, ami igazán eredményt ad – fogalmazott, és egyben kiemelte, hogy a kulturális sokszínűség különös hozzáadott értékkel bír.
További témák az előadásból: a részecskefizika és a csillagászat egymást kiegészítő szerepe; a szupravezetés és az LHC hűtése; nyíltan hozzáférhető publikációk, nemzetközi képzések és tudásmegosztás; valamint a nők szerepe a tudományban és a következő generáció inspirálása.
